Campus Kids - Minisink 2010
2013. március 30., szombat
2010. szeptember 4., szombat
mindjárt vééééééééééééééééége
Sziasztok!!!
Bocsi, hogy nem írok, de nincs időm... Próbálom majd bepótolni Los Angelesben. Ott csak pihizni fogok. :)
Annyit azért írok, hogy Montreal is nagyon jó volt. Marielle unokatesójánál és a barátjánál aludtam a kanapén. Tök jófejek ők is. (minden kanadai jófej, eddig úgy tűnik).
Most New Yorkban vagyok. Az is tök jó persze. Bár nem olyan nagy durranás, mint számítottam. Pl Quebec lenyűgözött, ez meg csak simán érdekes. De ez mondjuk valószínűleg azért van, mert Quebec-ről az égvilágon semmit nem tudtam, ide meg túl sok elvárással érkeztem. Mondjuk tegnap voltam a MET-ben, ami nagyon-nagyon tetszett. Meg az Ellis islanden, ami szintén jó volt...
Ja és annnnnyira furi, hogy már látom a nyár végét... Eddig olyan végeláthatatlan volt, most meg már tudom, hogy hétfőn megyek Los Angelesbe és onnan már nem megyek sehova (najó, lehet Elisához elnézek pár napra Santa Barbarába :)).
De megyek is szájtszíingelni, meg inkább reggelizni.
puszi, Juli
Bocsi, hogy nem írok, de nincs időm... Próbálom majd bepótolni Los Angelesben. Ott csak pihizni fogok. :)
Annyit azért írok, hogy Montreal is nagyon jó volt. Marielle unokatesójánál és a barátjánál aludtam a kanapén. Tök jófejek ők is. (minden kanadai jófej, eddig úgy tűnik).
Most New Yorkban vagyok. Az is tök jó persze. Bár nem olyan nagy durranás, mint számítottam. Pl Quebec lenyűgözött, ez meg csak simán érdekes. De ez mondjuk valószínűleg azért van, mert Quebec-ről az égvilágon semmit nem tudtam, ide meg túl sok elvárással érkeztem. Mondjuk tegnap voltam a MET-ben, ami nagyon-nagyon tetszett. Meg az Ellis islanden, ami szintén jó volt...
Ja és annnnnyira furi, hogy már látom a nyár végét... Eddig olyan végeláthatatlan volt, most meg már tudom, hogy hétfőn megyek Los Angelesbe és onnan már nem megyek sehova (najó, lehet Elisához elnézek pár napra Santa Barbarába :)).
De megyek is szájtszíingelni, meg inkább reggelizni.
puszi, Juli
2010. augusztus 30., hétfő
Quebec!!!!!!!!!!
Sziasztok!
Itt vagyok Quebec-ben, ami hihetetlenül gyönyörű!!! Olyan, mintha mindent, ami jó Európában összegyúrnánk mindennel, ami jó Amerikában, és kiiktatnánk az összes többit...
Mikor megérkeztem, volt egy kis kavar, mert én vonattal jöttem, Marielle viszont azt hitte, hogy busszal megyek, szóval oda ment ki elém. Szerencse, hogy van internet a világon, mert küldött nekem egy emailt, hogy találkozzunk 6-kor a Château Frontenac előtt. Szóval felkerekedtem egy térképpel és két óriási táskával valami helyre, ahol meg tudják őrizni a cuccaim. Marielle részletes útvonalat is írt, hogy mit csináljak 6-ig, szóval így is tettem. Végig sétáltam a kikötőben, bementem egy piacra, aztán jöttek a keskeny, kanyargós, macskaköves, kis teres utcák.
Tényleg Európa. 6 után Marielle-lel folytattuk ugyan ezt, csak közben ő magyarázott, hogy mi micsoda és miért van ott. Végigsétáltunk a régi városfal tetején, megnéztük egy csata helyszínét (amit a franciák felvesztettek 15 perc alatt) és a parlamentet, amit az angolok építettek, de egy francia neve van belevésve. Este beültünk egy kávézóba (forró csoki, juharszirupos almáspite), aztán visszamentünk a kikötőhöz, ahol minden este vetítés van Quebec történetéről a szembe levő gyárépületen.
Másnap többet aludtam, mint kellett volna. Nem direkt... Kb. 1-kor elindultunk vissza az óvárosba autóval. Megnéztünk egy múzeumot a Place Royal-on, ami egy nagyon cuki tér, aztán még egy múzeumot kicsit arrébb.
Hazajöttünk, mert kellett indulni Marielle szülei vidéki házikójába vacsorára. Igazi francia kanadai vacsora volt. Elején sajt megsütve gyümölcsökkel és dióval. Keksszel kellett enni. Aztán krémleves. Aztán fondue, ami olyan volt, hogy egy lábosban volt forró víz fűszerekkel és tányéron pedig nyers hús nagyon vékonyra szelve. A húst fel kell tekerni egy villára és belerakni a forró vízbe. Aztán torta, mert Marielle szülinapja volt előző nap.
Este tűzrakás volt, sütögettünk mályvacukrot és beszélgettünk mindenről. Családfákról, meg második világháborúról, franciákról és angolokról, indiánokról és cigányokról, egyetemről és munkáról. A szülei nagyon jófejek. Még ajándékot is kaptam tőlük. Ti tudtátok, hogy nem csak juhar szirup van, de vaj, lekvár és cukor is? Ezt mind kaptam kis üvegekben. Marielle-től is kaptam amúgy ajándékot előző nap. Egy quebeci író könyvét angolul könyvjelzővel meg egy Quebec történetéről szólót is. Azért, mert mikor Budapesten volt, utolsó nap megvettem neki az Édes Annát franciául. Azt még nem tudja, hogy most is hoztam ajándékot (Utas és Holdvilág angoul+hűtőmágnes)...
Másnap elmentünk vitorlázni. Elég vicces volt. Marielle anyukája csinált képeket a parton, szóval majd rakok fel később. Aztán úsztunk egyet a tóban, aztán a melegített vizű medencében.
Ebéd után Marielle-lel visszajöttünk Quebec-be. Az autóban az Amelie zenéje szólt, miközben a kanadai táj suhant mellettünk és mentünk le, aztán fel a hegyeken.. Néhány fa már kezd vörösödni. Gyönyörű volt.
Mikor visszaértünk, Marielle-nek el kellett mennie vásárolni az egyetemhez, én pedig elbicikliztem (!) a Citadellához egyedül (!!). Mennyire vagytok büszkék rám???
Este vacsi a kertben, Marielle egyik unokatesója átjött a barátnőjével. Ettem megint juhar cukrot eperrel, málnával, fekete áfonyával és tejszínhabbal.
Senki nincs itthon most, mert a szülei visszamentek dolgozni, Marielle pedig a gólyákat szivatja az egyetemen. Ma el akarok menni a közeli vízeséshez, ami nagyobb, mint a Niagara. Találtam is egy buszt, remélem tényleg létezik...
Na megyek is.
Ja, ezt találtam a vidéki ház emeletének fürdőszobájának falának egy akasztóján:
Itt vagyok Quebec-ben, ami hihetetlenül gyönyörű!!! Olyan, mintha mindent, ami jó Európában összegyúrnánk mindennel, ami jó Amerikában, és kiiktatnánk az összes többit...
Mikor megérkeztem, volt egy kis kavar, mert én vonattal jöttem, Marielle viszont azt hitte, hogy busszal megyek, szóval oda ment ki elém. Szerencse, hogy van internet a világon, mert küldött nekem egy emailt, hogy találkozzunk 6-kor a Château Frontenac előtt. Szóval felkerekedtem egy térképpel és két óriási táskával valami helyre, ahol meg tudják őrizni a cuccaim. Marielle részletes útvonalat is írt, hogy mit csináljak 6-ig, szóval így is tettem. Végig sétáltam a kikötőben, bementem egy piacra, aztán jöttek a keskeny, kanyargós, macskaköves, kis teres utcák.
Tényleg Európa. 6 után Marielle-lel folytattuk ugyan ezt, csak közben ő magyarázott, hogy mi micsoda és miért van ott. Végigsétáltunk a régi városfal tetején, megnéztük egy csata helyszínét (amit a franciák felvesztettek 15 perc alatt) és a parlamentet, amit az angolok építettek, de egy francia neve van belevésve. Este beültünk egy kávézóba (forró csoki, juharszirupos almáspite), aztán visszamentünk a kikötőhöz, ahol minden este vetítés van Quebec történetéről a szembe levő gyárépületen.
Másnap többet aludtam, mint kellett volna. Nem direkt... Kb. 1-kor elindultunk vissza az óvárosba autóval. Megnéztünk egy múzeumot a Place Royal-on, ami egy nagyon cuki tér, aztán még egy múzeumot kicsit arrébb.
Hazajöttünk, mert kellett indulni Marielle szülei vidéki házikójába vacsorára. Igazi francia kanadai vacsora volt. Elején sajt megsütve gyümölcsökkel és dióval. Keksszel kellett enni. Aztán krémleves. Aztán fondue, ami olyan volt, hogy egy lábosban volt forró víz fűszerekkel és tányéron pedig nyers hús nagyon vékonyra szelve. A húst fel kell tekerni egy villára és belerakni a forró vízbe. Aztán torta, mert Marielle szülinapja volt előző nap.
Este tűzrakás volt, sütögettünk mályvacukrot és beszélgettünk mindenről. Családfákról, meg második világháborúról, franciákról és angolokról, indiánokról és cigányokról, egyetemről és munkáról. A szülei nagyon jófejek. Még ajándékot is kaptam tőlük. Ti tudtátok, hogy nem csak juhar szirup van, de vaj, lekvár és cukor is? Ezt mind kaptam kis üvegekben. Marielle-től is kaptam amúgy ajándékot előző nap. Egy quebeci író könyvét angolul könyvjelzővel meg egy Quebec történetéről szólót is. Azért, mert mikor Budapesten volt, utolsó nap megvettem neki az Édes Annát franciául. Azt még nem tudja, hogy most is hoztam ajándékot (Utas és Holdvilág angoul+hűtőmágnes)...
Másnap elmentünk vitorlázni. Elég vicces volt. Marielle anyukája csinált képeket a parton, szóval majd rakok fel később. Aztán úsztunk egyet a tóban, aztán a melegített vizű medencében.
Ebéd után Marielle-lel visszajöttünk Quebec-be. Az autóban az Amelie zenéje szólt, miközben a kanadai táj suhant mellettünk és mentünk le, aztán fel a hegyeken.. Néhány fa már kezd vörösödni. Gyönyörű volt.
Mikor visszaértünk, Marielle-nek el kellett mennie vásárolni az egyetemhez, én pedig elbicikliztem (!) a Citadellához egyedül (!!). Mennyire vagytok büszkék rám???
Este vacsi a kertben, Marielle egyik unokatesója átjött a barátnőjével. Ettem megint juhar cukrot eperrel, málnával, fekete áfonyával és tejszínhabbal.
Senki nincs itthon most, mert a szülei visszamentek dolgozni, Marielle pedig a gólyákat szivatja az egyetemen. Ma el akarok menni a közeli vízeséshez, ami nagyobb, mint a Niagara. Találtam is egy buszt, remélem tényleg létezik...
Na megyek is.
Ja, ezt találtam a vidéki ház emeletének fürdőszobájának falának egy akasztóján:
2010. augusztus 26., csütörtök
Washington 2.0
Sziasztok!!!
Sikerült ETR-ben felvennem az óráimat!! Hu-húúúúúú!!!
Najó, szóval tegnap előtt (augusztus 24.) elmentünk megint Washingtonba.
Először a Szépművészeti múzeumba, ami tényleg nagyon-nagyon szép. A gyerekek nemtom, hogy élvezték-e, mert ott nem tűnt úgy, viszont utána azt mondták, hogy jó volt. Megnéztem németalföldet meg egy kis itáliát. Az ipresszionizmus lett volna az utolsó, de az átköltözött egy másik épületbe, szóval az kimaradt.
A múzeum után elmentünk kajálni a parkba, ami finom volt és szép.
A következő állomás az Indián múzeum volt, ami nem volt egy nagyon nagy etvasz. Mármint ha sok időnk lett volna és mindent el tudtunk volna olvasni, akkor talán jó lett volna, de így semmit nem fogunk fel belőle. Az ajándékbolt viszont jó volt... :P
Az indiánok után én a Holokauszt múzeumba mentem, Christine a gyerekkel pedig az Air and Space múzeumba. Ahogy Christine fogalmazott: "From the best of mankind to the worst of mankind." Szóval tényleg nagyon depressziós lettem utána. Az eleje nem volt túl izgis, mert csak a második világháborút írta le képekkel meg videókkal. De utána jött az érdekes. Családi történetek, személyes rajzok, képek, írások. Szóval jó nyomasztó volt az egész.
Miután találkoztunk elmentünk a Jefferson memorial-hoz. Kb. egy óráig tartott az út a dugó miatt... Szép az is. Minden memorial szép Washingtonban. Sőt, eddig úgy tűnik, hogy minden szép Washingtonban.
Aztán tegnap reggel elmentünk egy építkezésre. Az építtető kitalálta, hogy meghívja a szomszédos gyerekeket, meg persze a szüleiket egy kis játékra. Az elején körbesétáltuk a házat, elmondta, hogy hány csavart használtak eddig, meg elmagyarázta, hogy hogyan működik a vízpumpálás a kertben (hazudnék, ha azt állítanám, hogy értettem, miről beszélt...). Ez után a gyerekek elmentek szerelni, mi pedig a Mall-ba Christinnel. Amúgy ez az egész azért volt, hogy a gyerekek szülei majd ezzel az építtető vállalattal építkezzenek. Cseles nem? A ház pedig nagyon para volt. Óriási és kiderült, hogy csak két ember fog ott lakni... A ruhásszekrény pont akkora volt, mint otthon a szobám... Persze néhány munkásról kiderült, hogy magyarok.
Szóval a mall-ban vettem magamnak egy farmert 20 dollárért.
A mall után elmentünk a helyi klubba, ahova úgy lehet bekerülni, hogy három tag ajánl. Van golfpálya, fedett tenisz pályák meg kosár pálya. Ja, meg medence. Ott úszkáltunk egy darabig. Ha kajálsz, akkor a számlát a hónap végén kapod meg amúgy.
A club után elmentünk a Great Falls-hoz, ami nagyon-nagyon szép. Csak négyen voltunk, mert Jack folyton dolgozik, Mishi pedig baseball edzésen volt. Tényleg nagyon szép hely, néztünk néhány szerencsétlen kajakost, akik próbáltak a vízesésen lejutni, miközben egy természetfotóssal és egy park őr nénivel beszélgettünk.
Utána sétáltunk egyet, felcsíptünk Mishit az edzésről (pont olyan volt, mint a filmekben - a ruhájuk meg a szülők és testvérek, akik a lelátókon ülnek) és elmentünk a clubba vacsorázni.
Ma New York Tusiékkal, aztán este Montreal és reggelre pedig már Quebec-ben leszek!
Remélem túlélem!
Juli
Ja, vannak őzikék a kertben.
Sikerült ETR-ben felvennem az óráimat!! Hu-húúúúúú!!!
Najó, szóval tegnap előtt (augusztus 24.) elmentünk megint Washingtonba.
Először a Szépművészeti múzeumba, ami tényleg nagyon-nagyon szép. A gyerekek nemtom, hogy élvezték-e, mert ott nem tűnt úgy, viszont utána azt mondták, hogy jó volt. Megnéztem németalföldet meg egy kis itáliát. Az ipresszionizmus lett volna az utolsó, de az átköltözött egy másik épületbe, szóval az kimaradt.
A múzeum után elmentünk kajálni a parkba, ami finom volt és szép.
A következő állomás az Indián múzeum volt, ami nem volt egy nagyon nagy etvasz. Mármint ha sok időnk lett volna és mindent el tudtunk volna olvasni, akkor talán jó lett volna, de így semmit nem fogunk fel belőle. Az ajándékbolt viszont jó volt... :P
Az indiánok után én a Holokauszt múzeumba mentem, Christine a gyerekkel pedig az Air and Space múzeumba. Ahogy Christine fogalmazott: "From the best of mankind to the worst of mankind." Szóval tényleg nagyon depressziós lettem utána. Az eleje nem volt túl izgis, mert csak a második világháborút írta le képekkel meg videókkal. De utána jött az érdekes. Családi történetek, személyes rajzok, képek, írások. Szóval jó nyomasztó volt az egész.
Miután találkoztunk elmentünk a Jefferson memorial-hoz. Kb. egy óráig tartott az út a dugó miatt... Szép az is. Minden memorial szép Washingtonban. Sőt, eddig úgy tűnik, hogy minden szép Washingtonban.
Aztán tegnap reggel elmentünk egy építkezésre. Az építtető kitalálta, hogy meghívja a szomszédos gyerekeket, meg persze a szüleiket egy kis játékra. Az elején körbesétáltuk a házat, elmondta, hogy hány csavart használtak eddig, meg elmagyarázta, hogy hogyan működik a vízpumpálás a kertben (hazudnék, ha azt állítanám, hogy értettem, miről beszélt...). Ez után a gyerekek elmentek szerelni, mi pedig a Mall-ba Christinnel. Amúgy ez az egész azért volt, hogy a gyerekek szülei majd ezzel az építtető vállalattal építkezzenek. Cseles nem? A ház pedig nagyon para volt. Óriási és kiderült, hogy csak két ember fog ott lakni... A ruhásszekrény pont akkora volt, mint otthon a szobám... Persze néhány munkásról kiderült, hogy magyarok.
Szóval a mall-ban vettem magamnak egy farmert 20 dollárért.
A mall után elmentünk a helyi klubba, ahova úgy lehet bekerülni, hogy három tag ajánl. Van golfpálya, fedett tenisz pályák meg kosár pálya. Ja, meg medence. Ott úszkáltunk egy darabig. Ha kajálsz, akkor a számlát a hónap végén kapod meg amúgy.
A club után elmentünk a Great Falls-hoz, ami nagyon-nagyon szép. Csak négyen voltunk, mert Jack folyton dolgozik, Mishi pedig baseball edzésen volt. Tényleg nagyon szép hely, néztünk néhány szerencsétlen kajakost, akik próbáltak a vízesésen lejutni, miközben egy természetfotóssal és egy park őr nénivel beszélgettünk.
Utána sétáltunk egyet, felcsíptünk Mishit az edzésről (pont olyan volt, mint a filmekben - a ruhájuk meg a szülők és testvérek, akik a lelátókon ülnek) és elmentünk a clubba vacsorázni.
Ma New York Tusiékkal, aztán este Montreal és reggelre pedig már Quebec-ben leszek!
Remélem túlélem!
Juli
Ja, vannak őzikék a kertben.
2010. augusztus 23., hétfő
Washington
Sziasztok!!!
Itt vagyok Washingtonban Christine-éknél. Nagyon-nagyon-nagyon jó!!!!! Nagyon jófejek, a házuk elképesztő, a gyerekek cukik és Washington pedig gyönyörű.
Első nap elmentünk George Washington házához, ami elég szép.
Aztán vacsira elmentünk Alexandriába, ami Virginia legrégebbi városa és az is nagyon szép volt.
Ma Washingtonban voltunk egész nap Christine-nel és a három gyerekkel (Michael – 11, Christopher – 9, Mark – 6). Megnéztük a Capitoliumot belülről és kívülről,
aztán elmentünk a Kongresszusi könyvtárba,
aztán megebédeltünk, aztán elmentünk egy Newseum nevű helyre, ahol volt néhány vicces dolog. Például Gorbacsov tolla, amivel aláírta a Szovjetúnió végét,
meg volt Berlini fal darab őrtoronnyal, meg Elvis hitelkártyája. A gyerekek nagyon viccesek voltak, ilyeneket kérdeztek: „Maammiii!” „Yes honey?” What is a holocaust?” vagy olyanokat, hogy: „Maammmiiii?” Yes sweetie?” „What’s a communism?”. Szóval a múzeum után felszálltunk riksákra és elmentünk a Washington memorialhoz, a második világháborús emlékműköz,
láttam az FBI épületét, a Lincoln memorialt (ahol Forest Gump és Jane találkozott és ott szaladtak a vízben, ha emlékeztek),
a Fehér házat távolról,
a vietnámi háborús emlékművet (kiderült, hogy egy Dziak sem halt meg Vietnámban) és aztán Chinatown-ba mentünk vacsizni.
Holnap jönnek a múzeumok.
Christine-nel tök sokat beszélgetünk. A gyerekeket meg nagyon jól neveli szerintem. Pl. a reggelit Michael csinálta meg mindenkinek, Christopher mosta le az asztalt meg a tűzhelyet és Mark pakolta el a tányérokat. Csak lestem…
Emlékeztek arra a részre a Büszkeség és Balítéletben, mikor Elizabeth kiszáll a hintóból Pemberly-ben Darcy házánál a fehér ruhájában és elneveti magát. Na pont ezt csináltam én is, mikor megláttam a házat és a szobámat… :)
Holnap (vagy az után) újra.
Juli
Itt vagyok Washingtonban Christine-éknél. Nagyon-nagyon-nagyon jó!!!!! Nagyon jófejek, a házuk elképesztő, a gyerekek cukik és Washington pedig gyönyörű.
Első nap elmentünk George Washington házához, ami elég szép.
Aztán vacsira elmentünk Alexandriába, ami Virginia legrégebbi városa és az is nagyon szép volt.
Ma Washingtonban voltunk egész nap Christine-nel és a három gyerekkel (Michael – 11, Christopher – 9, Mark – 6). Megnéztük a Capitoliumot belülről és kívülről,
aztán elmentünk a Kongresszusi könyvtárba,
aztán megebédeltünk, aztán elmentünk egy Newseum nevű helyre, ahol volt néhány vicces dolog. Például Gorbacsov tolla, amivel aláírta a Szovjetúnió végét,
meg volt Berlini fal darab őrtoronnyal, meg Elvis hitelkártyája. A gyerekek nagyon viccesek voltak, ilyeneket kérdeztek: „Maammiii!” „Yes honey?” What is a holocaust?” vagy olyanokat, hogy: „Maammmiiii?” Yes sweetie?” „What’s a communism?”. Szóval a múzeum után felszálltunk riksákra és elmentünk a Washington memorialhoz, a második világháborús emlékműköz,
láttam az FBI épületét, a Lincoln memorialt (ahol Forest Gump és Jane találkozott és ott szaladtak a vízben, ha emlékeztek),
a Fehér házat távolról,
a vietnámi háborús emlékművet (kiderült, hogy egy Dziak sem halt meg Vietnámban) és aztán Chinatown-ba mentünk vacsizni.
Holnap jönnek a múzeumok.
Christine-nel tök sokat beszélgetünk. A gyerekeket meg nagyon jól neveli szerintem. Pl. a reggelit Michael csinálta meg mindenkinek, Christopher mosta le az asztalt meg a tűzhelyet és Mark pakolta el a tányérokat. Csak lestem…
Emlékeztek arra a részre a Büszkeség és Balítéletben, mikor Elizabeth kiszáll a hintóból Pemberly-ben Darcy házánál a fehér ruhájában és elneveti magát. Na pont ezt csináltam én is, mikor megláttam a házat és a szobámat… :)
Holnap (vagy az után) újra.
Juli
2010. augusztus 16., hétfő
Richy írta:
Thank you for your "nothing special" entertainment all summer long it was "pretty boring". Thanks for your blog we were able to find out your true oppinion about New York (nothing special), Basia (who is a dictator and run to Robson all the time in the top of that your best friend), Hernandez, Magda, Robson, Slyvia, Central Park (which is boring and worse than Budapest), Coney Island (which is not an island), for all the pictures, americans who dont have style and they cant dress at all, and there arent any varaity and choice in the us.
Have a nice last week with us :)
Marcin
Richard
Maciek
Basia
2010. augusztus 15. 20:48
Thank you for your "nothing special" entertainment all summer long it was "pretty boring". Thanks for your blog we were able to find out your true oppinion about New York (nothing special), Basia (who is a dictator and run to Robson all the time in the top of that your best friend), Hernandez, Magda, Robson, Slyvia, Central Park (which is boring and worse than Budapest), Coney Island (which is not an island), for all the pictures, americans who dont have style and they cant dress at all, and there arent any varaity and choice in the us.
Have a nice last week with us :)
Marcin
Richard
Maciek
Basia
2010. augusztus 15. 20:48
2010. augusztus 14., szombat
Today Show
Itt a videó, amit a Today Show készített, még régebben írtam róla. Remélem Magyarországról is meg lehet nézni.
http://www.bing.com/videos/watch/video/kathie-lee-and-hoda-head-to-camp/6sj663v?from
5 munkanap!!!!!!
http://www.bing.com/videos/watch/video/kathie-lee-and-hoda-head-to-camp/6sj663v?from
5 munkanap!!!!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)